2012. április 5., csütörtök

Nyolcadik fejezet


Sziasztok. Nagy nehezen sikerült megírni ezt a fejezetet is. Nem volt könnyű. Sajnálom, hogy eddig kellett várni és ez sem lett túl hosszú:/. De jobb később, mint soha.
Nagyon szépen köszönöm a komikat Bellsnak és Kattának :).
Nyolcadik fejezet

Csak add önmagad, abban te vagy a legjobb.

Megérkezés utáni nap (visszamentünk az időben, remélem mindenki érti*)

Három kávéval sietni L.A.-ban nem a legmegfelelőbb. Morogtam magamban, miközben a tömött utcákon, a rengeteg ember között vágtattam át, vagyis próbáltam.
Jenna, a főnököm már így is ki fog nyírni. Két hét szünet után, képes vagyok késni. Anyám borogass.
Tudtam mit fog mondani, pihentél eddig, akkor most már ezer százalékos bedobással dolgozzál, hiszen volt időd feltöltődni. Persze figyelembe sem veszi, hogy nyolc órája szálltam le a vancouveri gépről.
Ez az élet.
Mindenki csak megy a maga feje után, nem törődik mással. Senki nem veszi figyelembe, hogy te beteg vagy, vagy rosszul aludtál. Ki érdekel? Senkit. Csak csináld, amit csinálnod kell.
-Csillagom, örülök, hogy végre idetoltad a csinos kis popsidat - mondta miközben kinyitotta előttem az ajtót. - De van kávéd, ez egy jó pont - kacsintott rám.
A munka beindult, terveket nézegettünk Julieval. Majd a rendező elkezdte magyarázni, hogy mit hová, mekkorát. Imádtam a színházban dolgozni, hiszen olyan hatalmas volt. Megvolt a maga bája, imádtam az öltözőket, a kis folyosókat, a színpadot. Mindent. És már fél év itt töltött meló után ismertem is, mint a tenyeremet.
A munka reggel nyolctól, délután hatig húzódott. Ma még jól megúsztam. Mindig mikor új darab jön, mi mint a duracell nyuszik dolgozunk. Majd két-három hét szünet és újra.
Julie mellettem sétált a már alkonyodó városban.
-Annyira helyes volt, csodaszép zöld szemek, szőke haj. Kicsit izmos is volt, pont olyan kellemesen. Az a tipikus, lenyalnám a mellkasáról a vodkát dolog - kuncogott, miközben mutogatva magyarázott nekem. Annyira aranyos volt.
-Szombati buliban? - kérdeztem. Próbáltam rá koncentrálni, de a csodaszép szemek villantak fel előttem. Bár ezek nem zöldek voltak, hanem kékek, mint a tenger.
-Igen. Igen én olvadoztam, felvettem a szexi pózt, aztán odalépett mellénk és rendelt egy piát Mattienek. Szerinted? - kérdezte hüledezve.
-Meleg? - kérdeztem nevetve.
-Minden jó pasi meleg - mondta idegesen.
-És Mattienek összejött? - kérdeztem vigyorogva.
-Dehogyis, ő egy elkötelezett férfi. Ő szerelmes - mondta gúnyosan barátnőm. - Förtelmes - pufogott.
Közben a telefonom dalolni kezdett a tatyómban, vagy fél perc alatt sikerült is kihalásznom.
-Kell - olvastam a kijelzőt. Majd mosolyogva fülemhez emeltem a készüléket.
-Szia cicus - szólt bele álmosan.
-Szia - feleltem.
-Hol vagy? - kérdezte zavartan. Közben Julie értetlenül nézett rám.
-Épp az utcán, megyek haza a melóból - feleltem.
-Még csak most végeztél? - kérdezte.
-Jah, hulla vagyok - mondtam.
-Egy pasi? - kérdezte Julie, miközben elém állt.
-Ki az? - kérdezte Kellan nevetve.
-Csak Julie - néztem barátnőmre.
-A nagy dumás munkatársad, akiről meséltél? - kérdezte.
-Pontosan - kuncogtam.
-Egy pasi, akinek meséltél rólam? - kérdezte vigyorogva Julie.
-Julie mindjárt -mosolyogtam barátnőmre.
-És veled mi a helyzet? Ma már volt melód? - kérdeztem.
-Volt, csak pár jelenet, amikben főleg csak a háttérben voltam. Unalom - mondta. - Egy óra múlv felhívlak, most nem akarok zavarni.
-Nem gond? -kérdeztem vissza.
-Dehogyis - mondta boldogabban.
-Köszönöm. Szia - mondtam.
-Vigyázz magadra Cicus. Csók - mondta majd kinyomta.
-Azt hiszem, hogy mesélned kéne - mondta rögtön barátnőm.

Egy héttel később

Azt mondta bármikor nyugodtan hívjam, mégis már fél órája szorongattam a kezemben a rohadt telefonomat. De nem mertem megnyomni a hívás gombot. Eddig végig ő hívott, ami ciki is mert lehet egy kevés telefonszámla is, de mégis mit mondjak neki. Olyan nyuszi vagyok.
Már harmadszor vetődtem el az ágyon, megint a plafont bámultam. Azon gondolkodtam mit is kéne mondanom. -Szia, Kellan. Csak azért hívlak, mert rohadtul hiányzol és hallani akartam a hangod.
-Úristen ez annyira gáz! - suttogtam.

Kellan szemszöge
-Kel, kijössz velünk sörözni a teraszra? - kérdezte Jackson miközben berontott a szobába.
-Persze - mondtam, miközben kikászálódtam az ágyból, majd magamra húztam egy pulcsit és zsebre vágtam a telefont hátha hív.
Nem mertem megint én hívni, lehet nagyon rámenős lennék. Ő még egyszer sem hívott, valószínű túlságosan sok vagyok neki.
-Minden oké, haver? - kérdezte pár perc múlva Rob.
-Azt hiszem - mosolyogtam rá. Miközben magam mellé vettem egy sört és leültem Rob és Jackson közé.
Csak némán hallgattam a többieket, néha nevettem egy egy poénon, de nem túlságosan aktivizáltam magam.
Negyed óra múlva már tudtam, hogy rossz helyre ültem. Jackson ölében már ott ült Zsuzsa, Rob térdén pedig Kris keze pihent. Sosem vettem eddig ennyire ezeket a jeleket. Amik most nagyon hiányoztak. Pedig nem is igazán volt benne részem még Annával.
Harmadik sörön voltam túl mikor végre remegni kezdett a zsebembe a telefonom. Rögtön pattantam is fel és indultam meg a ház felé. Majd a kijelzőre nézve elkeseredtem.
-Szia, kisfiam - szólt bele anyu a telefonba.
-Szia anyu - válaszoltam unottan.
-Mi a gond? Olyan csalódott a hangod- kérdezte rögtön.
-Semmi - mondtam miközben levágódtam az ágyamra.
-Csak nem más hívását vártad? - kérdezte. Anyák, mindig mindent tudnak. Idegesítő.
-Mondhatni - mondtam. Anyu nem nagyon szeretett a csajaimról beszélni, szerinte sosem választok jót, és nem ilyen életet kéne élnem. Már elég felnőtt vagyok az érett kapcsolathoz és már az esküvőmön és a gyerekvállaláson kéne gondolkoznom.
-Valami új munka? - kérdezte rögtön. - Mesélj már, olyan kíváncsi vagyok mi történik az én fiacskámmal - nevetett.
-Nem munka, anyu- mondtam tömören.
-Csak nem egy újabb leányzó? - kérdezte felsóhajtva.
-Egy csodálatos lány - mondtam miközben eldőltem a kanapén és szemeim előtt megjelent csodaszép arca. - Gyönyörű, okos, vicces, lenyűgöző - mondtam.
-Csak nem? - kérdezte meglepetten anyu. - Te, kisfiam szerelmes vagy? - kérdezte.
-Ööö - motyogtam zavartan.
-Atyám - sikkantott bele anyu a telefonba. - Mikor mutatod be? - kérdezte. - Annyira kíváncsi vagyok rá. Ugye nem olyan, modell csaj mint ez előzőek? - kérdezte.
-Anyu, lassíts. Még csak három hete ismerem és éppen Vancouverben vagyok ő meg Los Angelesben. Nem modell, bár simán lehetne az is - mosolyodtam el.
-Mivel foglalkozik? Hogy néz ki? Mikor találkoztatok? Miért nem meséltél eddig? - faggatott tovább.
-Egyszerre csak egyet. Újságíró, valamint egy színházban háttérmunkálatokban dolgozik. Csodálatosan néz ki - áradoztam.
-Nem fog gondot okozni, hogy újságíró? Ugye nem csak veled akar feltörni? - kérdezte idegesen.
-Dehogyis, nem is bulvárban dolgozik - mondta rögtön.
-Hány éves? - kérdezte.
-22.
-Nem túl fiatal hozzád? - kérdezte.
-Anyu, csak néhány év van köztünk.
-És hogy találkoztatok? - kérdezte.
-Ashley barátjának a húga, valamint az egyik barátnője Jacksonnal jár. Így eljöttek a forgatásra és itt laktak két hétig. Három hete ismerem - mondtam.
-Balázs húga? Akit a múltkori premieren bemutattál? - kérdezte.
-Igen, anyu - mondtam.
-Kedves fiatalembernek tűnt, biztos a testvére is az. Hova valósi? - kérdezte.
-Most Los Angelesben él, de amúgy Európából költözött ki - mondtam.
-Sajnálom kisfiam, de le kell tennem. Az öcséd osztályfőnöke hív a másikon, annyi baj van mostanság velük - sóhajtott fel.
-Rendben, üdvözlöm a többieket is. Szeretlek, szia - mondtam.
-Vigyázz magadra és puszilom a kislányt. Hogy is hívják? - kérdezte.
-Anna Molnár - mondtam. - Szia anyu.
-Megjegyzem, szia - mondta és már le is tette.

Közben Los Angelesben Anna
A telefonom vad csörgésbe kezdett a kezeim között, a szívem rögtön gyorsabban kezdett verni. Majd a kijelzőre pillantva, kicsit meglepődtem.
-Szia Zsu - vettem fel a telefont.
-Szia, mit csinálsz? - kérdezte idegesen.
-Fekszem az ágyban? - kérdeztem vissza. Kezdett rossz érzésem lenni.
-Ugye nem csak azért kavarsz Kellanal, hogy a bátyádat idegesítsd? - kérdezte mérgesen.
-Dehogyis - mondtam rögtön, miközben körbe körbe kezdtem járkálni a szobámban.
-Akkor mégis miért nem hívod fel Kellant? Vagy most mi van? - kérdezte idegesen.
-Már akartam csak.. - motyogtam.
-Összevesztetek? Mert én a te pártodon állok, csak szegény srácnak lóg füle farka egész este. Vagyis a farkát nem tudom, vagyis érted..
-Szomorú? - kérdeztem vissza meglepetten.
-Jó, hogy szomorú. Hiszen szerelmes beléd, te lüke - mondta mérgesen.
-Mi? - kérdeztem pár pillanat múlva, miközben hirtelen megálltam a szoba közepén.
-Látszik rajta. Mindig mindent olyan jól átlátsz, csak a saját dolgaidat nem. Ez olyan hülyeség - mondta. - Te is szerelmes vagy, meg ő is. Akkor mi a gond? - kérdezte.
-Én nem vagyok szerelmes - mondtam.
-Ne nevettess már, látszott rajtad a reptéren. Beleestél - nevetett fel.
-De - mondtam volna tovább.
-Legalább saját magadnak és nekem ne hazudj, tudom, hogy nem a legbiztonságosabb kapcsolat, de annyira illenétek egymáshoz. És először nem bírtam Kellant, nem tudtam elképzelni, hogy te meg ő. Egy bunkó faszfejnek tűnt. De olyan aranyos, szerelmes humorzsák, hogy ne szalaszd el a félelmeid miatt.
-Így gondolod? - kérdezte vissza.
-Teljesen - mondta.
-Biztos? - kérdeztem újra.
-Eskü babám - kuncogott.
-Most mit csinál? - kérdeztem.
-Ash, mit csinál Kellan? - kérdezte halkabban.
-Anyukájával beszél telefonon - suttogta vissza pár másodperc múlva Ash.
-De aranyos - kuncogott Zsu.
-Épp rólad beszél szerintem - suttogta Ash.
-Rólam? Az anyukájának? - kérdeztem meglepetten.
-Szerintem anyukája már az esküvőt tervezi - kuncogott Ash.
-Atyám - suttogtam.
-Mintha letette volna -suttogta Zsu.
-Megkukkantom - suttogta Ash.
Majd pár apró hang és Ash újra megszólalt.
-Letette. Szóval most felhívod és aranyosan beszélgetsz vele - mondta Zsu.
-De mit mondjak neki? - kérdeztem vissza.
-Amire gondolsz éppen, persze ne kezd neki beszélni, hogy most rögtön lovaglópózban. Na, de érted, a jó kapcsolat az őszinteségre épül. Mesélj a napodról, légy önmagad An, azt mindenki imádja - mondta Zsu.
-Annyira köszönöm - suttogtam.
-Ez csak természetes - mondta.
-Ashnek is, puszilok mindenkit és vigyázzatok magatokra. Jó éjt - mondtam.
-Jó beszélgetést, majd hallgatózunk - mondta Ash.
-Bolondok, szeretlek titeket - mondtam majd kinyomtam.
Visszaültem ágyra, majd gondolkozás nélkül rányomtam a zöld gombocskára.
Míg csörgött csak barátnőm szavain gondolkodtam. Beleestél.
-Szia Anna - mondta rögtön mosolygós hangon.
-Szia - motyogtam halkan.
-Baj van? -kérdezett vissza.
-Semmi, csak... - motyogtam.
-Csak? - kérdezett vissza.
-Hiányzol - suttogtam.
-Jaj, te is nekem - mondta. - Mit szólnál, ha skypolnánk? - kérdezte gyermeki lelkesedéssel.
-Azt tök jó lenne - mondtam én is boldogabban.
-Okés, pár perc és bekapcsolom a gépet - mondta.
-Rendben - mondtam, aztán közben gyorsan magamra húztam egy rövidnadrágot.
-És milyen napod volt? - kérdezte közben.
-Tűrhető. Jenna a főnököm ma szokásosnál is idegesebb volt és ez mindenkire átragadt. Aztán Julie újabb pasi ügyeit hallgattam és vége is lett a napnak - mondtam. Közben gyorsan összefogtam a hajam.
Két kattintással, elmentettem az eddig megírt cikkemet, majd bejelentkeztem skyra.
-És hogy megy a munka? Jól álltok? - kérdezte.
-Elég jól, holnap után szerintem kész is leszünk, közben én bejelentkeztem. Hogy állsz? - mondtam.
-Pillanatok kérdése - mondta.
Fél perc múlva már meg is jelent kissé nyúzott arca a képernyőn.
-De jó látni - mondtam mosolyogva.
-Szintén - mondtam, miközben kék szemei és szája között járt a tekintetem.
-Bár melletted feküdni jobb lenne - monda kaján mosollyal az arcán.
Majd kezdetét vette a két órás csevegés.

Zsu szemszöge
-Skypolnak? - mondtam Ash felé fordulva, aki épp a kulcslyukon kukucskált be. Én pedig egy poharat nyomtam az ajtóhoz és hallgatóztam.
-Aham - mondta vigyorogva. Majd a kezembe pacsizott.
-Összehoztuk - mondta mosolyogva.
-Hé lányok, ti mit csináltok? - lépett be az ajtón Rob.
-Semmit - mondta Ash rögtön.
-Kellan? - kérdezte vissza felvont szemöldökkel.
-Öhm, bent van - mondtam.
-Annával beszél? - kérdezte mosolyogva.
-Igen - mondta Ash.
-Vagyis, gondoljuk - mondtam, miközben oldalba löktem Asht.
-Aha, persze - kuncogott. - Hagyjátok őket békén, és amúgy is hiányolnak titeket a srácok - mondta Rob és az ajtó felé terelgetett minket, miközben felkapott még pár sört.

Még a nap folyamán lesznek fent képek az újabb szereplőkről.

*kérdéseket ha valaki nem érti, kíváncsi :))

4 megjegyzés:

demon írta...

szia gratula remélem hamar találkoznak annáék
puszy

B írta...

SZia!

Éjjen, már annyira vártam a friss fejit! Nem tudom miért szerettem meg ennyire ezt a történetet, de egyszerűen imádom :D Ami mellékesen szerintem fantasztikus lett! :D Tettszik hogy lassacskán de leesik nekik a tantusz! Kellan mamájáért meg odavagyok :D Remélem azért nem fog megváltozni a véleménye!
Hát a lányok haláliak! :D Komolyan nekem is el kellene 2 ilyen barátnő... :/ :DDD
Várom a folytatást!
xoxo Bells

Road írta...

Sziasztok lányok!
Köszönöm a komikat. Örülök, hogy tetszik a történet. Próbáltam egy kicsit laza fejezetet hozni:)). És igen jól jönnének ilyen barátnők, az a jó az írásban, azt hozol ki belőle, amit akarsz és itt tudok formázni az embereken.:)
MA aktív vagyok, szóval rá is szálltam a kilencedik fejezetre. Majd amint megvan hozom. De a szünetben több időm nem lesz, szóval meglátjuk:)).

Névtelen írta...

Szia! Nagyon jó lett! Annyira aranyosak! Remélem, hogy hamarosan találkoznak!
Üdv.:Katta
Várom a következő részt;)