Harmadik fejezet

Sziasztok! Lassan, de biztosan gyűlnek az olvasók. Örülök, hogy legalább már ketten vagytok. :) A következő fejezet, jövőhét pénteken vagy szombaton érkezik majd. Köszönöm, hogy itt vagytok és olvastok. (Komikat nagyon szeretem:). )
Az oldal már Facebookon is :).

Harmadik fejezet
Bárhová is utazunk, bármilyen messze is menekülünk, a múltunk elől nem szökhetünk meg. Sajnos.

Csak ültem a gépemmel az ölembe, emlékszem esős nap volt, sőt még a szél is süvített. Arra gondoltam, hogy az időjárás olyan, mint az érzelmeim. Csak ültem és bámultam ki az ablakon, néztem az egyenként végigfolyó esőcseppeket, miközben az én arcomon is úgy folytak le a könnyek.
-Bazdmeg, egy hülye picsa vagy, anyádnak nyomd ki a telefont, ne nekem, aki fizeti. Hülye picsa, a szüleiddel viselkedj így - szűrődött fel a hang a konyhából. Közben hangosan felzokogtam.
Pár percig ugyanezeket a szavakat ismételte, ugyanazt elmondta hatszor, értelmetlenül, már beszélni is alig tudott. Mindig mikor iszok elpattan valami az agyában, egyszerűen nem normális.
Pár pillanat csend, hallom a bátyám szobájából kiszűrődő hangos zenét. Ezt kéne nekem is, zene be, világ ki.
Majd dulakodás, üvöltés.
-Te nem vagy normális - sikít anyu.
Nem értem, hogyan, de már lent állok a lépcsőn, a bátyám mellettem és nézzük a tajtékzó apánkat. A bátyám ugrásra készen, de nem mond semmit. Látom az arcán átfutó érzelmeket, ideges.
-Hülye picsa vagy, most miért csinálod ezt velem a gyerekek előtt - kezdi újra, közben a haját tépi és bőg. Bekattant. Anyu keze véraláfutásos. Újra megismételte ugyanazt a mondatot, értelmetlenül, zokogva. Azt hitte sajnáljuk? Abban a percben nem tudtam.
Abbahagyták, feljöttünk a szobánkba, visszaültem a székbe, bámultam ki újra az ablakon.
És ott ismét sokadszorra megfogadtam, minél előbb elhúzok innen. Sajnáltam anyám, de nem akartam az ő sorsára jutni. Imádtam őt, de én nem, én nem bírtam.
Zavartan néztem az előttem járkáló Balázsra tudtam, hogy meg kell beszélnünk, de mégsem láttam értelmét. Úgyis mindig ugyanaz a vége.
-Beszélned kell anyuval - mondta bátyám.
-Nem akarok - feleltem.
-Miért nem? - kérdezte.
-Nincs kedvem - mondtam.
-Mi az, hogy nincs kedved? - kérdezte idegesen. - Anna ne legyél hülye, nem beszéltél vele hónapok óta - mondta. -Megbántott valamivel? - kérdezte, miközben leguggolt elém.
-Nem - mondtam.
-Akkor? - kérdezte. - Egyáltalán miért jöttél el olyan hirtelen? - kérdezte.
-Mert nem akarok olyan lenni, mint ő - feleltem, miközben a csillárt néztem, nem akartam bőgni. Milyen szép kovácsoltvas csillár, egy ilyesmit akarok venni a hálómba is.
-Mint apa? - kérdezte. - Nem vagy olyan - mondta zavartan.
-Nekem nem az apám, de nem rá gondoltam - motyogtam.
-Akkor? - kérdezte. - Olyan, mint..? - nézett rám felvont szemöldökkel.
-Mint anyu - mondtam.
-Mi van? - kérdezte zavartan.
-Miért nem hagyta el? Miért baszta el az életét? Én nem akarom, nem akarok a folytonos panaszkodások között élni, anyutól azt hallgatni, hogy apu hülye, aputól meg fordítva. Én adjak tanácsot nekik? Én? Nekem ki segít? Mindenki azt mondja, a te életed, dönts te - mondtam, miközben már folytak a könnyeim. - Tudom, nem fogadom jól a kritikát. De én nem bírom hallgatni, mindenkinek a gondjait Balázs. Te elhúztál az egyetemre és utána minden megváltozott. Mindenki nekem mondta, én ott vagy fejbe lövöm magam vagy eljövök. Úgy gondoltam ezzel kevésbé okozok fájdalmat. Összeszedtem minden bátorságom és elindultam és nem merek visszanézni, és nem is akarok - mondtam.
-De miért nem szóltál eddig? - kérdezte, miközben mellém ült és átölelt.
-Sosem hittél nekem, mindig azt hitted túlzok - mondtam miközben már zokogtam. - Meg neked nehéz volt az egyetem, mi meg mikor hazajöttél eljátszottuk, hogy minden király. Tudtad, te is, hogy ez nem így van, de egyszerűbb volt úgy csinálnod, mintha nem tudnád - mondtam.
Balázs elgondolkodva nézett maga elé.
-Sajnálom - mondta.
-Nem baj - mondtam, miközben felálltam és kisétáltam a szobából.
Miután megjöttünk Kellannal, Balázs jól leoltott mindkettőnket, majd közölte, hogy most beszélnünk kell. Jól elbaszta a kedvem az biztos, pedig olyan szép délutánom volt Kellan Macival.
Beléptem a fürdőbe és kicsit összeszedtem magam, vártam pár percet, hogy ne látszódjon a sírásom nyoma.
Majd a konyhába léptem, ahol Zsu és Jack páros épp falták egymást. Na most már csak ez hiányzott. Egy határozott mozdulattal irányt váltottam, majd kiléptem a teraszra.
Majd a hintaágyra leülve gondolataimba merülve bámultam magam elé.
-Szia - lépett mellém Kris.
-Szia - mosolyogtam rá kedvesen.
-Cigit? - kérdezte kicsit flegmán.
-Kérek egyet - mondtam zavartan. - Köszi - villantottam felé egy mosolyt.
Majd leült mellém a hintaágyra és csak bámult maga elé.
-Tényleg nem feküdtetek le Kellel? - kérdezte hirtelen.
-Tényleg - mosolyogtam rá.
-Akkor nem értem - vonta meg a vállát.
-Mit? - kérdeztem kíváncsian.
-Rólad beszélt egész nap - nézett végig rajtam hitetlenkedve.
-Komoly? - lepődtem meg rendesen.
-Igen, hihetetlen - fújta ki a füstöt. - Sosem hallottam ennyit beszélni egy lányról sem, az anyukáján kívül persze - kuncogott.
-Érdekes, bár nagyon jól elvoltunk délután is. Vicces figura - mosolyogtam, miközben a cukrászdai eseményekre gondoltam.
-Lehet, hogy szerelmes - nézett rám ijedten Kris. Miközben félrenyelte a füstöt - ha lehet egyáltalán ilyet-.
-Hé, bébi mi történt? - lépett ki az erkélyre Rob.
-Semmi, csak - nevetett fel Kris. - Csak női dolgok - mosolygott Robra és egy csókot nyomott a szájára.
-Tőlem nem fogatsz el cigit, tőlük meg igen? Felháborít - vágódott le mellém Kellan a hintaágyba. Mire én majdnem leestem.
Kristen közben vigyorogva elnyomta a cigijét és behúzta maga után Robot és mindentudóan rám nézett.
-Nem dohányzom, de most megkívántam - néztem mosolyogva Kellanra.
-Mást nem kívántál meg? - kérdezte, miközben pajkosan elvigyorodott.
-Hát - mondtam, miközben végignéztem arcán. - Nem - mosolyogtam rá és egy puszit nyomtam arcára. Mire csak hangosan felnevetett.
-Gyertek vacsizni - hallottam meg Ash hangját.
-Kaja, végre - ugrott fel Kell. - Már éhen halok - mosolygott majd feltápászkodtam én is és befelé vettük az irányt.
-Mi lenne ha legalább kajálás közben nem nyalnátok, falnátok egymást?! - hallottam meg Alex ideges hangját. - Kurva idegesítő - suttogta.
-Bocsi - motyogta Jackson.
-Meg van az alaphangulat - suttogta Kellan a fülembe. - És, hogy van az asszony Alex? - kérdezte miközben leültünk mi is.
-Reggeli rosszullétek - mosolyodik el szerelmesen, de aranyos.
-Az szar - suttogja Kell.
-Nyugi szívem, neked nem kell keresztül menned rajta - nevetett Kris.
-Köszi, most már jobban érzem magam - mondta, mire mindenki elnevette magát. Kellan pedig elmosolyodott mellettem, direkt csinált magából hülyét csak, hogy oldja a feszültséget.
-És hol voltatok délután? - kérdezte meg Rob rám nézve.
-Motoroztunk, aztán cukrászdába - mosolyogtam. Közben Balázs félrenyelt és hangosan köhögni kezdett.
Mire kirobbant mindenkiből a nevetés.
-És ti mit csináltatok? - kérdeztem vissza.
-Kihevertük másnaposságunk - mosolygott rám Ash.
Vacsi után páran elvonultak aludni én is letusoltam majd a laptopommal a kezembe kiültem a nappaliba. Abbytől kapott emailt néztem. Öt cikket kell írnom, egyet a tegnap előtti Marron 5 koncertről, két filmért és két könyv értékelést. Csak hobbi szinten csináltam az újságírást, mivel megélni nem tudtam belőle, de egy kis plusz mindig összejött.
-Mit csinálsz? - kérdezte Rob úgy egy óra múlva. Miközben épp a második cikket kezdtem el írni.
-Dolgozom - mosolyogtam rá.
-Mit? - kérdezte, miközben leült mellém.
-Újságíró vagyok részben, éppen Maroon 5 koncertről írok - mosolyogtam rá.
Az újságíró szóra elsápadt és hitetlenkedve néz rám.
-Nem olyan újságíró, nem szivárogtatok innen ki semmit. Nyugi Rob - próbáltam elnyomni nevetésem, nem túl nagy sikerrel.

Második fejezet

Sziasztok, megérkezett a második fejezet. Kicsit felpörgettem az eseményeket. :)

Második fejezet
I get feel that I never never never never had before, no no
I get a good feeling, yeah *

Mindenki nagyon jókedvű volt, annyian vettek körül, mégis annyira magányosnak éreztem magam. Zsu és Jack mellettem smároltak, Ash pedig a bátyámmal flörtölt a pultnál. Rob és Kristen már fél órája elvonultak a hálóba, persze meg sem kérdőjelezem, hogy mit csinálnak.
Pár srác a teraszon cigizett. Zavartan néztem körbe, csak én vagyok ennyire rohadtul egyedül?
Bár nagyon jól megvoltunk a lányokkal délután, Ashel és Zsuval együtt készülődtünk a bulira. Kicsit kicsinosítottuk magunkat, jó volt egy csajos készülődés, ami csak rólunk szólt. Zsu mostanában, pontosabban mióta Jackkel jár nem nagyon ér rá, Ash meg még annyira sem. Bár egyikőjüktől sem várnám el, hogy a kis szabadidejüket velem töltsék, csak magányosnak éreztem magam. Próbáltam nem kimutatni, próbáltam magabiztosnak és boldognak tűnni. A lányok hamar le is szálltak a" keressük Annának pasit" témáról.
Balázzsal csak pár mondatot beszéltünk miután megjött, jobb is volt így, mert olyan érzésem volt, nem egy kellemes csevej elé nézünk.
-Szia, mizujs? - ült le mellém Kellan.
-Semmi - vontam meg a vállam és lekaptam a tekintetem az előttem álló csókolózó párról.
-Nem kellemes végignézni - sóhajtott fel.
-Mármint? - kérdeztem vissza zavartan.
-Gondolom, neked sem kellemes ennyi szerelmes - mutatott a bátyámékra - emberek között lenni.
-Hát - mosolyogtam rá.
-Ha gondolod mi is beállhatunk a sorba - kacsintott rám pajkosan.
-Most komoly? - nevettem fel zavartan. - Nem ittam én ahhoz eleget - ráztam meg a fejem zavartan.
-Okés - pattant fel. Pár pillanat múlva pohárral tért vissza. - Ez most komoly? - kuncogtam.
-Csak vodka - kacsint rám.
-Nem lesz ennek jó vége - mondtam, majd egy határozott mozdulattal lehúztam a pohár tartalmát.
-Uhh - nevetett fel a kék szemű félisten. - Gyere táncoljunk - mondta, miközben a nappali közepén lévő tér felé kezdett húzni.
-De senki sem táncol - mondtam kuncogva Kellan vállába.
-Nem baj - suttogta miközben magához húzott.
-Nem fogok veled lefeküdni - suttogtam a fülébe.
-Majd még meglátjuk azt, édes - motyogta, miközben belecsókolt a nyakamba.
A világ forgott körülöttem, éreztem, hogy a számhoz Kellan szája tapad és sör szaga van. Éreztem kezeit a fenekemen, ahogy egyre közelebb húz magához. Éreztem, hogy kíván. De mégsem tudtam felfogni semmit, a zene ritmusa zakatolt a fülembe. Nem tudta, mennyi idő telhetett el így, csak történt minden egymás után, közben pár pohár pia még lecsúszott a torkomon.
Majd hirtelen visszatértem a jelenbe, épp kiléptünk a teraszra. A lüktető fejemnek jól esett a hűvös levegő, Kellan csak mosolyogva nézett rám.
-Fura vagy - mondta, miközben a tornácnak dőlt, de közben engem nézett.
-Mármint? - kérdeztem zavartan vissza.
-Nem tudnám megmondani - mondta miközben elővett egy doboz cigit. - Egyszerre vagy rohadtul szexi és aranyos - nézett rám pajkosan.
Én pedig csak mosolyogva léptem mellé.
-Tudod, hogy nem fogok ma veled szexelni - mondtam neki vigyorogva.
-Hát sejtettem, cigit? - mosolygott rám.
-Nem köszi - mosolygok vissza rá.
-Amúgy ti hol éltek? - kérdezte.
-Los Angelesben éppen - mondtam, miközben a helyes arcát bámulom.
-Ash sokat beszél rólad - kuncogott.
-Jó nekem az? - kérdeztem félve.


Fél kettőkor nagy nehezen kikászálódtam az ágyból, felhúztam egy egyszerű csőfarmert és a kedvenc kék piros pólómat. Feldobtam magamra egy kis sminket, hogy ne úgy nézzek ki mint, aki most szabadult a hullaházból, összekötöttem a hajam és ki léptem az ajtón.
-Napsugaras jó reggelt hugi - vigyorgott rám Balázs.
-Halkabban - szólt rá Ash, aki egy hatalmas takaró alatt feküdt a kanapén.
-Macskajaj? - suttogtam, miközben mellé léptem és egy puszit nyomtam az arcára.
-Rohadt idegesítő, hogy ti sosem vagytok másnaposak - nézz rám felháborodva Zsu a konyhából.
-Pedig annyit vedeltek este Kellanel - kuncog Nikki.
-Kellanel? - nézett rám kíváncsian a bátyám.
-Nem történt semmi, csak dumáltunk - mosolyogtam rá, majd a konyha felé vettem az irányt.
-Kellannal dumáltatok? - kérdezte mérgesen.
-Miért meg van tiltva, hogy nálad izmosabb pasikkal dumáljak? - néztem rá mérgesen.
-Megdugott?! - kérdezte idegesen.
-Hülye vagy? - üvöltöttem vele.
-Megdugott?! - kérdezett vissza.
-Dehogy is - mondtam. - De amúgy sem lenne hozzá semmi közöd, azzal kefélek, akivel akarok, akkor és ott ahol akarok - ordibáltam vele.
-Úgy viselkedsz mint egy ribanc, és mindig csak a saját problémáddal törődsz. Eljössz otthonról, mert neked az a kedved és nem is mondod meg anyuéknak? Hónapokig képes vagy nem beszélni senkivel az otthoniak közül? Mióta vagy ilyen önző?! Várj, mindig is ilyen voltál, csak saját magadat nézted. Most meg már ribanc is lett belőled, gratulálok - üvöltötte. - Sok mindent sikerült elérned.
-Hülye faszfej vagy - mondtam, majd kivágtattam a konyhából. A nappaliban közben néma csend volt, de király mindenki hallotta.
Beléptem a szobámba magamra kaptam a bakancsom és a kabátom.
-Anna, most mit csinálsz? - kérdezte idegesen Zsu. - Nehogy elmenj így bárhova is!
-Mi van már te is beleakarsz szólni az életembe?! - kérdeztem idegesen. Majd egy határozott mozdulattal kiugrottam az ablakon, majdnem csak másfél métert kellett ugranom.
-Bazdmeg - sikkantott Zsu. - Annyira hülye vagy - nézett rám az ablakból hitetlenkedve.
-Ne haragudj, de most el kell mennem - mondtam neki és elindultam valamerre.
Úgy fél óra múlva egy motor fékezett le mellettem.
-Szia kislány, jössz egy körre? - vigyorgott rám Kellan.
-Szia - mosolyodtam el.

-Jösz egy körre? - kérdezte azzal a szexi mosolyával. Szemei aggódva csillogtak, de mégis boldogan.

-Uhum -mosolyodtam el.
Felhúztam a másik bukósisakot, majd belekapaszkodtam izmos hátába. Isteni érzés volt érezni a kezem alatt az izomtömeget.
Már órák telhettek el, mikor Kellan lefékezett és mosolyogva lehúzta magáról a sisakot.
-Megnyugodtál? - kérdezte, miközben kisimította arcomból vörös fürtjeimet.
-Igen, ez most nagyon jól jött - mondtam hálásan. - Köszönöm - mondtam, miközben mellé lépve szorosan megöleltem.
-Barátok között így megy kislány - mondta miközben átölelt hatalmas karjaival. - El szeretnél menni valahova? - kérdezte.
-Öhm, mennyünk cukrászdába - néztem rá boci szemekkel.
-Benne vagyok - mosolygott vissza rám.

-Mit kérsz? - kérdezte mosolyogva.
-Egy csokitortát és egy minyont - próbáltam rá minél szebben mosolyogni.
-Ne nézz így, mert akkor megveszem neked az egész kócerájt - mondta, miközben vigyorogva lökött rajtam egyet, majd kérte nekem az édességeket.
-Imádlak - mondtam vigyorogva miközben tömtem magamba a tortát.
-Én is - kacsintott rám pajkosan.
-Bolond - kuncogtam.
-Szóval imádod az édességeket - mondta rekedten, miközben kitágult szemekkel nézte, hogy nyalogatom a fagyit.
-Igen - mondtam vigyorogva. - Kóstold meg -mondtam, miközben egyet a szájához nyújtottam.
-Hmm, ez tényleg jó - mondta. - Máskor is elhozlak ide - kacsintott rám.
-Ne, nagy lesz a fenekem és, hogy szedek össze úgy egy pasit?! - mondtam ijedtséget megjátszva.
-Egy pasit bármikor össze tudnál szedni - mondta.
-Hmm? - kérdeztem vissza értetlenül
-Hát, mondjuk engem?! - kuncogott. Én pedig csak hitetlenkedve bámultam rá. - Nem vagyok elég jó neked? - kérdezte szomorúan.
-Mi? Dehogyis. Nem azért - kezdtem mentegetőzni.
-Hanem? - nézett rám szomorúan a hatalmas kék szemeivel.
-Öhm mert én komoly kapcsolatot akarok, te pedig szerintem nem. Valamint a bátyám nagyon kiakadna - mondtam szomorúan.
-Leállítanám én a tesód - mondta mosolyogva.
-Akkor is komoly kapcsolat - mutattam magamra. - Nem komoly kapcsolat - mutattam rá.
-Férjhez akarsz menni? És pulyákat? - kérdezte mosolyogva.
-Az egy éjszakás kalandok és a férjhez menés között szerintem van átmenet - mondtam zavartan.
-Komoly téma - mondta.
-Az - mosolyogtam rá.
-A lényeg az, hogy nyugodtan jöhetünk sütizni - kacsintott rám.
Egy kisebb vita után Kellan kifizette a számlát és indultunk is. Majd kifelé menet, a keze a fenekemre vándorolt.
-Hé - néztem rá meglepetten.
-Csak ellenőriztem - vigyorgott rám.

*Flo Rida - Good feeling

Első fejezet

Sziasztok! Meghoztam az első fejezetet, ez még csak egy bemelegítő rész, amiben kicsit megismerhetitek a szereplőket. Jó olvasást. :)


Első fejezet
Az öröm megtöbbszöröződik, ha barátokkal lehet megosztani, a fájdalom azonban csökken. Ez az élet.


Két doboz kávéval és egy nagy zacskó fánkkal léptem be a lakásunkba.
-Jó reggelt - mosolygott rám álmosan Zsuzsi.
-Neked is bogaram - mondtam neki miközben letettem elé a kávét.
-Elhiszed, hogy ma utazunk Vancouverbe? Már annyira hiányzik Jackson - mondta, miközben beleharapott egyet a fánkjába.
-Igazából nem is tudom, most már olyan jól érzem itt L.A.-ba,holnap lesz fél éve, hogy már itt vagyunk, de nagyon hiányoznak Balázsék és meg akarom végre ismerni hírhedt Rathbone srácot- mosolyogtam rá elégedetten.
-Gondoltam már rá, hogy neked ez hiányzik. Mármint New Yorkban még tök elvoltál, aztán nem találtad a helyed. Mert te szereted a rendszerességet - mosolyog rám mindentudóan.
-Igen, meg nem tudom mit szólna a pasid, ha minden hónapba máshova kéne udvarolnia mennie - kuncogok.
-Udvarolni? - kuncog. - Mostanában olyan fáradt mikor találkozunk, hogy ha már köszön is elégedett vagyok - mosolyog, majd elréved szerelmesen a tekintete.
-Olyan jó látni, hogy szerelmesek vagytok. Bár még mindig féltelek Jaspertől - mondtam, miközben belekortyoltam a finom karamellás kávémba.
-Nem kell engem félteni - mondta morcosan. - Sosem gondoltam volna, hogy én fogok elöbb bepasizni és nem te - mondta mosolyogva.
-Igazából én sem - nevetek zavartan. - De én túl nehéz eset vagyok, édes - kacsintok rá.
-Meg kell tanulnod, újra bizni a férfiakban, nem mindenki olyan mint.. - mondta.
-Nehogy kimond a nevét, inkább mennyünk csomagolni. Három óra múlva a reptéren kell lennünk- mondtam zavartan miközben felpattantam.
Délután öt, Vancouver
Alig lehetett lelőni Zsuszit, Jackson így, Jackson úgy. Annyira imádtam, olyan édesen és néha már idegesítően pörgött mióta bele esett abba a nagyon mély gödörbe, amiből talán lehetetlen kimászni, a szerelem gödrébe. Először majdnem szívin farktust kaptam mikor New Yorkba benyögte, hogy ő most elmegy randizni Vele. Rég veszekedtünk akkorát.
-Jól nézek ki? - kérdezte miközben szájfényes ajkait összeérintette.
-Jackson le fog hidalni - mosolyogtam rá biztatóan.
Egy különleges rózsaszín felső, egy egyszerű farmer és egy magassarkú volt rajta. Mindig egyszerű, de nagyon szerű volt. Haját tegnap este becsavarta, így göndör loknikban omlott vállára.
-Rég találkoztál már Balázsékkal nem? - kérdezte.
-Igen, három hónapja Los Angelesben, de Ashelyvel még akkor sem - vontam meg a vállam. Az én jó öreg bratyóm Balázs, és ez ő barátnője a híres nevezetes Alice Cullen. Mikor megtudtam, hogy a legjobb barátnőm és a kedvenc bátyám is az Alkonyat kasztból választott magának párt, rendesen meglepődtem. A tipikus szálak összefutnak elméletem, minden okkal történik dolog.
-Kisasszonyok meg is érkeztünk - mosolygott ránk a taxis a tükörben.
Gyorsan összekaptam a gondolataimat és kiugrottam a kocsiból. Közben már a sofőr kipakolta a bőröndjeinket a csomagtartóból és kedvesen mosolygott ránk.
-Csak nem a barátjukhoz jöttek? - kérdezte miközben izgatottan toporgó barátnőmet nézte, aki alig bírta kivárni azt az öt percet, ami még elválasztja szíve választottjától.
-Ő igen, én csak a bátyámhoz - mosolygok vissza rá. Kedves és udvarias ember ritka az ilyen mostanság. Kezébe nyomtam egy kis borravalót is, majd felkapva a bőröndöket megindultunk.
-Hogy fogunk bemenni? - kérdezte ijedten a barátnőm, mikor meglátta a két hatalmas embert a bejáratnál.
-Ne izgulj cicus, megoldom - kacsintottam rá.
-Jó napot, Ashley Green mondta.. - mondtam, az egyik két méteres ürgének, akinek izmain csak úgy feszült a fekete póló, valamilyen szinten félelmetes volt.
-Persze, kislányok. Menyetek csak - kacsintott ránk.
-Oh, köszi - villantottam felé egy mosolyt, miközben hátradobtam vörös tincseimet.
- Mindig elkápráztatsz a füttyeiddel a pasikat- kuncog mellettem Zsu.
-Hát, aki megteheti - mondtam neki vigyorogva.
-Igen, tudom, az meg is teszi - nevetett.
-Na keressük, meg azokat a jó madarakat - mondtam, miközben körbe tekintettem, hátha valahol találok valakit, akit megkérdezhetek.
-Kondi terem - mutat egy faház felé barátnőm.
-Jackson és konditerem? Ash és konditerem? - kérdezem zavartan, persze mosolyogva.
-Nem elég izmos Jack? Ez egy célzás volt? - kuncogott.
-Nem is láttam még élőben - nézek rá felháborodva. - Mert a barátnőm nem volt képes bemutatni - tettettem a sértődött.
-Tudod, hogy nem direkt volt - nézett rám boci szemekkel.
-Jobb dolgotok is volt, például az ágyban, vagy a fürdőben, vagy a konyhában - nevettem el.
-Te tudtad? - kérdezte vissza pár pillanat múlva.
-Én mindent tudok - nevetek fel.
-Basszus - vörösödik el.
-Semmi gond, a konyhapultot én is kipróbálnám - suttogom a fülébe, miközben fellépkedtünk a lépcsőn.
Mivel barátnőm még mindig nem tudott reagálni, ezért két határozott kopogás után kinyitom én az ajtót.
Három izzadt és nagyon sexi pasi kapta rám a tekintetét. Majd pár másodperc múlva egy negyedik pasi is, akinek elvesztem tekintetében. Majd zavartan elkapom róla a tekintettem és Zsu felé nézek, aki csak pimasz vigyorral nézett rám.
-Sziasztok - találom meg a hangom. - Mi Ashleyt vagy Jacksont keressük, nem tudjátok esetleg hol lehetnek? - kérdeztem.
-Jackson épp cigi szüneten, Ashley pedig forgat - mondta a negyedik tekintetű.
Barna haja néhol hozzátapadt izzadt arcához, a rajta feszülő fehér trikó is nedves volt és akkor gyorsan elkaptam róla a tekintetem.
Majd megszólalt LMFAO Shots ft. Lil Jon száma, pár pillanatba telt mire feleszméltem, hogy ez az én telóm.
-Szia - vettem fel a telefont, miközben egy mosoly kíséretében kiléptem az ajtón.
A bőröndömre leültem és hallgattam Abby, a főnököm hangját.
-Küld el e-mailben és akkor biztos nem hagyok ki semmit - mondtam nevetve, mikor már öt perce sorolta, hogy ez meg az.
-Sejtettem, hogy ez lesz. Elutaztatok már? - kérdezte barátságosan.
-Most értünk ide - mondtam. - Majd holnap neki is állok, és majd küldöm mondtam, majd elköszöntünk és már vissza is csúsztattam a telefont a zsebembe.
-Szia - ugrott a nyakamba abban a pillanatban Ashley. - Olyan régen láttalak - mondta miközben szorosan megölelt.
Először ki nem állhattam Asht, mert féltettem a bátyám, aztán megismertem közelebbről és most már olyan mintha a nővérem lenne. Sok mindenről hasonlóan gondolkodunk és nagyon jól hat a bátyámra, tökéletesen összeillenek.
-Hiányoztál - suttogtam a fülébe.
-Te is Anna - mondta miközben elengedett. - Mindig szebb leszel - mondja miközben végigmért.
Közeben Zsu közeledett felénk, egy srácot húzva maga után, bizonyára ő lesz Jackson.
-Hogy utaztatok? - kérdezte Ash közben.
-Jól, már megszoktuk - mosolyogtam rá.
-Szia - lépett elém Jackson é kezet fogott velem. Mosolyogva viszonoztam, majd mellé léptem és szorosan megöleltem.
-Örülök, hogy végre megismerhetlek- mondtam, miközben elengedtem. Ő pedig mosolyogva átkaroltam Zsu derekát.
-Részemről a szerencse - kacsintott rám pajkosan. Kezdem megérteni barátnőmet.
-Ilyet szép lányokat ismertek és be sem mutatjátok nekünk? - hallatszott hátunk mögül egy érdes férfihang. - Sziasztok csajok, Booboo vagyok - lépett mellém és átkarolta a vállam. Hirtelen ért a "támadása" szóval elégé meglepődtem. - Ő Kellan és Alex - mutatott a háta mögött állókra. Nem mintha ezt egy L. A.-ban élő huszonéves lány nem tudná, őket mindenki ismeri...
-Anna - mosolyogtam rájuk, miközben zavartan egy kicsit hátrébb léptem Booboo mellől, ami reméltem nem volt túl feltűnő.
-Zsuzsa, de ő foglalt, nehogy meghalljam, hogy valaki - itt jelentőségteljesen a fiatal srácra nézett - rá másszon - mondta mosolyogva.
Mire mi csak kuncogni kezdtünk.
-Mikor végeztek? - kérdeztem, miközben Ash felé fordultam.
-Én mára végeztem, még el kell mennem pár dolgot elintézni, úgy fél óra - mondta, miközben mosolyogva átkarolta a vállam.
-Én már indulásra készen vagyok - mondta Jackson Zsuhoz közel hajolva.
-Szerintem ti mennyetek, majd megyek utánatok a szálasra Ashel - mondtam.
-Nem baj? - nézett rám a barátnőm.
-Dehogy is - mosolyogtam rá.
A délutánt Ashhel töltöttem, mivel Balázs még nem volt a szálláson.
A közös nappaliban ültünk egy-egy teával a kezünkben Ash egy cicanadrágban és egy hosszú felsőben én pedig melegítőben. Szerencsére nem volt most a nappaliban senki, a srácok elmentek venni piát, mert este bulizni akarnak, Jackson és Zsu pedig nagyon jól érezték maguk, és egymást.
-És összeszedtél már valami pasit? - kérdezte mosolyogva.
-Nem - mondtam, miközben zavartan kavargattam a teám.
-És tetszik valaki? - kérdezte Ash.
-Nem - mondtam.
-Akarsz pasit? - kérdezte.
-Nem tudom, minden áron nem, de - motyogtam zavartan.
-Értem - mosolygott rám mindentudóan.
Közben a srácok hangját is meghallottuk kintről és Zsuék is kimásztak a hálójukból.
-Elmesélted neki ezt az olasz pasit? - kérdezte nevetve Zsu, miközben levetődött mellénk. Erre már páran felénk kapták a fejüket.
-Milyen olasz pasi? - kérdezett vissza rögtön Ash.
-Nem is olasz volt, hanem latin amerikai - mondtam zavartan. Mire páran felkuncogtak és Booboo is leült velünk szembe.
-Kicsit többet ittam, mint kellett volna - mondtam zavartan. - Aztán másnap talált Zsu a nappaliba egy fél pucér hapsit.
-Lefeküdtél vele? - kérdezte meglepetten barátnőm.
-Dehogyis - nevettem fel zavartan. - Csak haza kísért, én meg rögtön elaludtam, közben elment a taxija és jobb ötlet híján ledőlt a nappaliban - mondtam zavartan.
-Ja, csak ezt velem elfelejtette közölni, úgy megijedtem a pasitól. Pedig elég jól nézett ki - kuncogott Zsu. - De nem annyira, mint te - mondta, miközben Jacksonhoz bújt és megcsókolta.
-És jó kis ébresztő volt, Zsu sikított vagy két percen keresztül - mosolyogtam.
-Mintha te máshogy reagáltál volna anno - mondtam.
-Máshogy reagáltam, én lefagytam és az hapsi egy szál faszban volt - mondtam mérgesen.
-Jó, jó nem is akarjuk tudni - kuncogott Jackson.
Közben a belépő új embereknek is sorba be lettünk mutatva Zsuval.
Majd végre az utolsók között megérkezett Balázs is.

Bevezető

Merj álmodni! Mostantól ez lesz a kedvenc mottóm, muszáj az álmokba, a képzeletedbe menekülnöd, mert a világ nem bánik veled kesztyűs-kézzel, kell hogy higgy valamiben, hogy legyen kapaszkodód az életben. Valaki Istenben hisz, valaki önmagában, valaki a pénze erejében és eldöntöttem, mostantól az álmaimban hiszek és megteszek mindent, hogy azok teljesüljenek.

§

Február vége van, két lány sétál a buszpályaudvar felé. Az egyik átgázol a sáros, olvadt havon, míg a másik kerülgeti azokat szórakozottan. Közben beszélnek, beszélnek és beszélnek. Tipikus tizenhat éveseknek tűnnek, épp a rosszul sikerült matek dolgozatról tárgyalnak és persze, hogy nem ők a hibások, hanem a tanár magyaráz hülyén. Tipikus ugye? De a két lány élete ezen a délutánon, a borzalmas függvény dolgozat kitárgyalása után nagy kanyart vesz. Belül. Álmok születnek ott, miközben a többi ember csak megy, se lát se hall. Senki nem gondol rá, hogy mással közben mi történik. Senki, soha.
-Egy hónap France - ben - mondta ez egyik, miközben direkt francia akcentussal ejtette ki az ország nevét.
-És egy hónap Angliában - vágja rá a másik.
-Nem, az túl sok. Túl mogorvák ott az emberek, mondjuk két hét? - mosolyog.
-Benne vagyok, aztán Amerika - felel a másik vigyorogva.
Közben egy busz elmegy mellettük a sarat felverve nadrágjukra, de nem törődnek vele, mert most csak álmodoznak.
Az alacsonyabb lány, sosem hitt az ilyesmiben. Mindig azt mondta, nem nem szabad, hülyeségekbe lovalnunk magunkat, hiszen úgy is csak csalódunk. Szomorú, hogy ilyen életérzése volt, hangsúlyozom tizenhat évesen. De ott valami megváltozott benne, hinni akart magában, az álmának erejében, hogy neki sikerülhet, hogy kitörhet innen, kitörhet a családjából, kitörhet önmagából. Muszáj volt hinnie, mert felemésztette az élet.
-És eltöltenénk minden kedvenc városunkban egy-egy hónapot - mondta a másik. - New York, San Francisco, Chicago, San Diego és Los Angeles - sorolta izgatottan.
-Királyság, már csak kell kirabolunk egy bankot vagy nyernünk kell a lottón - mondta nevetve, de persze arra gondolt, hogy miből fog megvalósulni ebből bármi is.