
Köszönöm szépen a kommenteket, nagyon jól esett, hogy ennyire vártátok. Jó olvasást és szép rövid hétvégét mindenkinek.:)
Hetedik fejezet
Mit rejt egy csók?
Elgondolkozva ültem a müzlim felett és csak ösztönösen lapátoltam magamba. A tévé zúgott a háttérben, én pedig csak elmerengve bámultam az asztallapot.
Ahogy ott állt, egy sportoskával a vállán átvetve, annyira természetes volt, ott. Az ajtómban, majd a házamba, annyira ide illett. Persze semmi sem lehet ilyen egyszerű, hogy én csak egy pizsiben kiszaladok és a nyakába ugrom. Nem is én lennék, nem is az én formám. Persze, hogy Matt nyitott ajtót. Miért is ne? És persze természetes, hogy csak egy bokszerben volt, sőt a supermenesben, amit tőlem kapott már vagy másfél éve. Én fordított esetben tuti kitéptem volna a ribanc haját. És persze, hogy ezek után, még legjobb barátom rácsapta az ajtót. Miért is ne?
-Baszki, egy szexisten áll az ajtóban - mondta hozzám fordulva.
-Ne hülyéskedj már - mondtam, miközben próbáltam összekaparni magam egy kávé segítségével. - Az előző postás is te miattad váltott körzetet, Mattie - morogtam.
-Nem a te pasid? - kérdezte meglepve. - Ő a postás? - kérdezte felcsillanó szemekkel.
-Matt! - szóltam rá.
-Nem szeretem a kigyúrt pasikat, de ő. Áhh. És a kék szemei, odavagyok a kék szemekért - mondta, miközben az előszobai tükörben igazgatta a haját.
Pár pillanatig még ültem a seggemen, majd leesett.
-Baszki - ugrottam fel. És mint, aki az életéért fut, löktem arrébb barátomat és rontottam ki az ajtón.
Épp akkor lépett egy taxi mellé. Gyorsan mellé siettem.
-Kellan, csak félreérted - kiáltottam.
-Szerintem nem lehet ezen mit félreérteni - mondta mérgesen, miközben lecsapta a csomagtartót.
-Ő a legjobb barátom, csak hülye és megijedt tőled - mondtam már a sírás határán, miközben izmos karját rángattam. Mintha bármi esélyem is lenne, hogy fizikai módon visszatartsam. De talán, ha... Egy gyors mozdulattal elé léptem és megcsókoltam.
Az utca közepén, egy francia bugyiban és egy topban, fogmosás nélkül. Anna, ez a te formád, ezzel tuti vissza hódítod. Csak csókolj, te hülye ez a lényeg. Utasítottam magam.
-Legjobb barát? - kérdezte kérdőn, miután elszakadtunk egymástól.
-Igen, ő csak Mattie - mosolyogtam rá. - Kérlek maradj - mosolyogtam rá.
-Ugye nem versz át? - kérdezte, miközben kiemelte a táskáját a kocsiból.
-Nem - mondtam mosolyogva.
-Most komoly? - kérdezte unottan a taxis a kocsiból.
-Tessék - nyomott oda neki Kellan egy 'kis' pénzt. - Húzzunk, nagyon szexi vagy, de ha lekapta valaki az előbbit, akkor gáz van - vigyorodott el szélesen, miközben átölelte a derekam.
-Nem is láttalak, még ennyire. Khm. Kivetkőzve - mondta rekedten, miközben végignézett rajtam.
-Ez Los Angeles, készülj fel nincs légkondim - néztem rá tragikusan.
-Nem baj, engem nem zavar, ha dobáljuk le magunkról a ruhákat - kacsintott rám.
-Azt valahogy gondoltam - nevettem zavartan.
-Nekem lépnem kell csibém - lépett ki az ajtón Matt. - Tom hívott, hogy csak valami félreértés volt. Szia szépfiú - mondta miközben kezet fogott Kellannel. - Rengeteget hallottam már rólad, végre itt vagy. Bocsi, az előbbiért, azt hittem... Na mindegy. Sziasztok - lépett mellém és egy puszit nyomott a homlokomra. Majd leszaladt a lépcsőn és már ott sem volt. Tipikus, ha Tom hívja szalad, a szerelem.
-Fura - motyogta Kellan.
-Tegnap dobta ki a pasija, már vagy ezredszer, de mindig csak egy telefon és ő szalad - rántottam meg a vállam.
-Ő..? - kérdezte meglepetten.
-Meleg, szóval inkább téged kéne féltenem, nem pedig fordítva - motyogtam ajkainak, majd megcsókoltam.
Már ment volna tovább, de én elléptem tőle.
-Elmegyek tusolni, addig te nézz körül. Utána beszélünk - mosolyogtam rá.
-Ne menjek veled? - kérdezte kacéran.
-Majd legközelebb - mosolyogtam rá, majd egy puszi után a fürdő felé vettem az irányt.
-Jó reggelt, cicus - lépett mögém egy meleg test. Majd felkapott és az ölébe ültetett. - Azt hittem majd melletted ébredek - nézett rám felvont szemöldökkel. - Minden rendben? - kérdezte.
-Szia - mosolyogtam rá. - Nincs baj, csak elgondolkodtam. Örülök, hogy itt vagy - öleltem át egyik kezemmel a nyakát.
-Biztos? - kérdezte szomorú szemekkel.
-Igen, csak meg kell szoknom - temettem vállába az arcom. - Kellan, - suttogtam a fülébe. - Nagyon közel kerültél hozzám. Nem akarom elrontani - mondtam, majd vállára helyeztem a fejem.
-Úgyszintén. Első szabály, mindent beszéljünk meg. Ha jó, ha rossz. Tudom mikor forgatok nem egyszerű, de felhívsz és megbeszéljük. Muszáj, ez mindennek az alapja - villantott felém egy édes mosolyt. Olyan más volt, talán van ennek a srácnak egy komoly, érzelmes oldala is?
-Most járunk? - kérdeztem zavartan pár pillanattal később.
-Szerintem igen - kuncogott.
-Kellan Lutz a pasim - mondtam vigyorogva.
Egy hosszas csókcsata után, mosolyogva öleltem át, már az ágyamon fekve. Miközben apró mintákat rajzoltam csupasz mellkasára.
-Mindenképp hívd fel anyut, Anna - mondta ellenmondást nem tűrő hangon Balázs.
-Hagyd már, ezerszer megbeszéltétek - súgta oda neki Ash. - Ne így váljatok el hetekre - mosolygott rám.
-Szeretlek titeket - mosolyogtam rájuk. - Olyan jól néztek ki együtt, tipikus álompár. Azt hittem Balázs örök agglegény marad, nekem kell majd mosni rá - kuncogtam.
-Ha gondolod a mosást vállalhatod, az az egyik legkisebb probléma vele - kuncogott Ash.
-Ugye, most nem esküztök össze ellenem? - nézett ránk félve.
-Ellened? Mi? Soha - mosolygott rá Ash, miközben mellé lépett és átölelte.
-Ugye nem baj, hogy nem megyek veled? - kérdezte Zsu.
-Dehogy baj, elég nagylány vagyok már - kuncogtam és szorosan átöleltem barátnőmet. - De vigyázz magadra - mondtam.
-Mint mindig - suttogta, miközben majdnem kicsordultak könnyei.
Ash, majd a bátyám mellé léptem. Szorosan megöleltem őket búcsúzásul, már csak pár percem volt az indulásig.
Kellan zavartan állt Zsu mellett és engem figyelt.
Visszahajoltam Balázshoz és a fülébe súgtam.
-Sajnálom - mondtam alig halhatóan, de láttam az arcán, hogy értette a szót, csak azt nem mire is vonatkozik.
Kellan mellé léptem és megcsókoltam, éreztem, hogy meglepődött, de rögtön visszacsókolt. Mint valami éhező, úgy tépte ajkaimat, mégis gyengéd volt. Hatalmas tenyere csípőmre csúszott és húzott magához egyre közelebb. Megszűnt a tér és az idő, csak ajkait és kezeit éreztem. Ott tudatosult bennem, hogy nagy esély van rá, hogy beleszerettem.
Hitetlenkedve nézett rám, majd egy aranyos mosolyt villantott felém, majd a fülemhez hajolva annyit mondott.
-Köszönöm, vigyázz magadra és, amint leszállt a gép hívj. - Mosolyogva bólintottam, majd még egy puszit nyomtam ajkaira és elindultam a terminál felé, félúton visszanéztem. Ash és Zsu mosolyogva összesúgtak, Balázs pedig halál sápadtan állt és hitetlenkedve nézet engem. Meglepetés volt számára, a javából.
Halk szuszogás rántott vissza a jelenbe, felnéztem Kellan arcára. Olyan édes volt, egyik keze a derekamat ölelte, a másik pedig a feje alatt volt. Pár percig még feküdtem mellette, élveztem, azt ahogy szorít magához, majd nehézkesen, de kimásztam az ágyból.
A konyha felé vettem az irányt, muszáj volt valami ebédet összeütnöm.
-Mesélned kell! - jelentette ki egyszer csak Matt.
A nappaliban ültünk, Matt, Julie és én.
-Mármint? - kérdeztem vissza értetlenül, miközben fettem Julie kezében lévő pop-cornból.
-Mesélj a pasiról - mosolygott rám Julie.
-Milyen pasiról? - tettem az értetlent.
-Akivel SMS-getsz, videokamerázol és telefonálsz - vigyorgott szélesen Matt.
-Öhm - néztem rájuk értetlenül.
-Igen, én szakítottam egy újabb palival, Matt megint összeveszett Tommal. De mindig a mi siránkozásunk hallgatod, mesélj a pasiról - mosolygott rám szélesen.
-Kezd kialakulni valami - motyogtam zavartan. Nem akartam elkiabálni semmit.
-De ki ő? Vancouverben ismerted meg? - kérdezte Matt. - Hogy néz ki? Ugye most végre valami jó pasit szedtél össze? Szexi? Jó az ágyban?
-Lassíts szívi - kuncogott Julie, miközben oldalba bökte Mattet. - Szóval..? - fordult felém.
-Nagyon helyes, udvarias, szexi - mondtam nevetve.
-Jó az ágyban? - kérdezte Julie.
-Nem tudom, nem szexeltünk - néztem rájuk értetlenül.
-Tutti bűn ronda srác - dőlt hátra Matt.
-Nem szexeltél vele, de ennyi időt szán rád? Miközben vancouveri... - sóhajtott Julie.
-Nem ronda, és stábtag - mondtam mérgesen.
-Tuti megint valami lúzert szedtél össze - motyogta Matt. - Mi van stábtag? - ült fel hirtelen.
-Ki az? - kérdezte.
-Taylor? - mondta izgatottan Julie.
-Dehogyis, fiatalabb nálam - néztem értetlenül barátnőmre.
-Akkor majd bemutatsz neki? - kérdezte vigyorogva.
-Julie, most nem rólad van szó - nézett rá Matt.
-Jól van, bocsi. Csak Taylor... - révedt el a tekintete.
-Rob? - kérdezte Matt. Ilyenkor imádtam, hogy ennyire Twilight fanok voltunk.
-Nem - nevettem fel zavartan.
-Ugye nem házas? - kérdezte felvont szemöldökkel Julie. - Bár az izgi lenne - kapta rám a tekintetét.
-Nem - mondtam zavartan.
-Farkas vagy vámpír? - kérdezte Julie.
-Vámpír - kuncogtam.
-Emmett -sikkantott fel Julie. - Azaz Kellan Lutz!
-Az melyik? Miért nem farkasok közül választottál - mondta mérgesen Matt.
-Mert a vámpírok helyesebbek, kivéve persze Taylort - vigyorgott rá Julie.
Majd egy hosszas vitába kezdtek, és végül mint mindig, most is döntetlen lett.
Közben én csak eldőltem a kanapén, és Rá gondoltam.
-És mit érzel? - kérdezte Julie.
Pár másodpercig gondolkodva néztem barátnőm mosolygós arcát.
-Vidám vagyok mellette, van humora, udvarias, helyes és nem tudom. Nem tudom körülírni mit érzek... - motyogtam zavartan.
-Gáz van, te szerelmes vagy - nézett rám döbbenten Matt.
Gondolataimból a sütő csipogása rángatott ki. Ezzel jelezve, hogy megsült a hús. Gyorsan megterítettem, de a kaját még bent hagytam a sütőben.
Épp indultam volna, hogy felkeltsem Kellan, -mivel tegnap délután óta nem evett semmit, - mikor megcsendült a csengő. Gyorsan az ajtóhoz siettem, mivel ennél jobb ébresztést találtam ki az én macim számára.
De a ahogy megláttam az ajtóban álló embert, elszállt minden épp eszű gondolatom...
Komikat!