Negyedik fejezet

Sziasztok galambocskáim! Végre vége ennek a nyavalyás hétnek és megérkezett a fejezet is. Jó hétvégét nektek. :)

Komi(k)ra válasz:
Caroline az első kommentelő: köszönöm a komit, és próbálkozom, minél többet kihozni a történetből és persze imádjuk Kellan Macikát.:))

Negyedik fejezet
Gondolkodom, tehát vagyok. Nem gondolkodom, még jobban vagyok .

A következő napokban a srácoknak dolgozniuk kellett egész nap, mi pedig alaposan kitakarítottuk a házat és főztünk nekik Zsuzsival. Valamint filmmaratont tartottunk, ma például három romantikus filmen voltunk túl, mikor beléptek a srácok zavartan törölgettük könnyeinket. Tipikus.
Zsuzsi rögtön Jack nyakába ugrott és perceken keresztül falták egymást.
A többiek rögtön a konyha felé vették az irányt.
-De édes vagy, már megterítettél? - kérdezte fáradtan mosolyogva Ash.
-Sőt mi több, még kaja is van - mosolyogtam rájuk. És már az asztalra is tettem a három tál lasagnet.
-Bébi, nem akartok a forgatás végéig itt maradni? - kérdezte pimaszul vigyorogva Kellan, miközben tömte magába a kaját.
-Hát nagyon élvezem a társiságotokat, de dolgoznom is kell - mosolyogtam rá.
-Kár - motyogta Rob.
-Balázs mikor jön? - kérdeztem Ash-t.
-Majd csak éjszaka szerintem - vonta meg a vállát szomorúan.
-Milyen volt a forgatás? - kérdeztem kíváncsian.
-Fájdalmas - motyogta Rob.
-Miért? - kérdeztem meglepve.
-Megrántotta a hátát az egyik jelenetben - mondta Kris, miközben egy csókot nyomott Rob arcára.
-Uh, az nem jó - motyogtam.
-És ti? - kérdezte Kellan.
-Főztünk, aztán tévéztünk én meg dolgoztam egy picit - mosolyogtam. - Holnap, hogy mentek? - kérdeztem.
-Csak Rob és Kris megy - mondta Kellan vigyorogva, miközben rám kacsintott.
-Jah, szóval mi megyünk aludni - mondták az említettek, és már fel is álltak. - Köszönjük a vacsit, isteni volt - mosolygott rám Rob.
-Nincs mit - mosolyogtam.
A végén mindenki elvonult, csak Kellan és én álltunk konyhában. Igaz már fél tíz volt, de nem voltam fáradt. Nekiálltam mosogatni, Kellan pedig mellém lépett és törölgetni kezdett.
-Mit csinálsz? - kérdeztem meglepve.
-Törölgetek? - vonta fel a szemöldökét, miközben széles mosoly terült el férfias arcán.
-Évek óta nem láttam pasit törölgetni - kuncogtam.
-Tényleg? - nézett rám meglepetten. - Akkor letegyem? - kérdezte pimasz mosollyal az arcán.
-Ne, nagyon jól áll - vigyorogtam.
Gondolatainkba mélyedve folytattuk a munkát negyed óra múlva már végeztünk is, éppen a tányérokat pakolgattam, mikor mögém lépett.
-Nem akarsz nálam aludni? - suttogta a fülembe.
-Kellan, ezt már megbeszéltük - fordultam meg és néztem komolyan a szemébe, vagyis próbáltam, mert tengerkék szemeiben elvesztem.
-Csak aludnánk - mondta gyorsan, kisfiús mosollyal az arcán.
-És miért akarsz velem aludni? - kérdeztem kacéran. Nem értettem, miért játszok a forró tűzzel, de mégis annyira akartam. Piromániás!
-Mert egész éjszaka rád gondolok és akkor át is ölelhetnélek - suttogta a fülemhez hajolva.
-Miért gondolsz rám? - kérdeztem meglepve, egy kis reménnyel a hangomban, amit reméltem nem vett észre.
-Mert megbabonáztál? - kérdezett vissza pimasz mosollyal az arcán, de mintha egy kis félsz lett volna a szemeiben.
-Tényleg? - kérdeztem zavartan mosolyogva.
-Igen - mondta, miközben fejét vállamra hajtotta, éreztem meleg lélegzetét a nyakamon. Hatalmas kezeit az oldalamon és beleborzongtam a gondolatba, hogy csak pár anyag választ el izmos testétől.
-Most megleptél - suttogtam.
-Én is meglepődtem, hogy miket hoztál ki belőlem, te lány - mondta mosolyogva. - Akkor jössz? - kérdezte mosolyogva.
-Megyek - mondtam. - Negyed óra, még le kell tusolnom - mondtam mosolyogva.
-Rendben - mondta, majd egy puszit nyomott a hajamba és elindult a szobája felé.
-Úristen - suttogtam.
Gyorsan megindultam én is a szobámba, két perc múlva már a hideg zuhany alatt álltam. Le kellett hűtenem magam. Gyorsan hajat mostam, lábat borotváltam a lábam - persze két-három helyen sikerült elvágnom, nem is én lettem volna -, majd kiugrottam a zuhany alól gyorsan megtörölköztem. Magamra húztam egy térdig érő pizsigatyát és egy nagy pólót. Gyorsan megszárítottam a hajam és kipirosodott arcomat bámultam a tükörben. Mi a francot csinálok? Nagyon nem kéne ezt... Már kezdett beindulni az agyam, hogy milyen indokkal huzam ki magam ebből a szituból, de nem. Itt a lehetőség, ha csak az éjszakát élvezem, már az is egy csepp boldogság. Esélyt kell adnom magamnak és nem gondolkodni.
Gyorsan zoknit húztam a lábamra, hiszen minden éjjel fázik a lábam, bár elég ciki. Pár percig gondolkodtam, hogy most legyen zokni vagy sem, végül maradt. A nem gondolkodom elv szerint.
Próbáltam halkan osonni, de egyszer majdnem elestem egy folyosón felejtett táskában. Halkan káromkodva kopogtam be Kellan szobájába.
-Mi történt? - kérdezte mosolyogva.
-Majdnem pofára estem Rob táskájában - morogtam mérgesen. Mire kuncogni kezdett. - Nem nevet, együtt érez - pisszegtem le, de az én ajkaimra is mosoly csúszott.
Csak ekkor néztem végig rajta, egy fehér trikó és egy bokszer volt rajta.
Kissé elpirultam, de mázlimra csak a kislámpa égett az ágy mellett, így talán nem vette észre.
-Ez annyira fura - kuncogtam zavartan.
-Szerintem is, de a fura nem feltétlenül rossz - mosolygott rám biztatóan.
Kicsit zavartan, de elfoglaltuk az ágyat, de úgy, hogy volt köztünk vagy húsz centi is.
-Na, gyere már ide, nem harapok - kuncogott és magához húzott. Mellkasára tettem a fejem, egyik kezemmel pedig átkaroltam hasát.
-Olyan jó illatod van - motyogta, miközben a hajamba szippantott.
-Ez olyan vámpíros volt - kuncogtam.
-Agyamra megy Emmett szerepe - mondta.
-Szeretem Emmettet - mosolyogtam rá miközben arca mellé könyököltem.
-Ki a kedvenced a filmből? - kérdezett vissza rögtön, kisfiús lelkesedéssel.
-Emmett és Alice - mondtam. - Bár Carlisle is megéri a pénzét - vigyorogtam, mire csak egy széles mosolyt küldött felém. - Most ez jól esett az önérzetednek? - kérdeztem.
-Igen - mondta.
-Mit dolgozol még az újságíráson kívül? - kérdezte.
-Díszleteket készítek egy színházba - mondtam.
-Komoly? - kérdezte meglepődve.
-Aha, jó meló, tök kiélem magam benne és jól is keresek - mosolyogtam.

Kellan szemszöge
Éreztem, hogy hozzám simul vékony teste. Rohadtul kívántam, de mást is éreztem, nyugodtabbnak éreztem magam, hogy éreztem az illatát, hogy egyik kezével a derekát ölelhettem, mégis frusztráltnak, hiszen nem tudtam, mi fog ebből az egész dologból kisülni.
Érdekes lány volt, először azt hittem egy könnyű nőcske, mikor megpillantottam vörös haját. Aztán minden együtt töltött perccel egyenes arányosságban, jobban megkedveltem.
Sosem aludtam egy lánnyal sem együtt, mindig csak egy gyors numera volt aztán kész. Most meg áthívtam őt csak aludni. Mi a franc van velem? Lehet lett volna esélyem nála, tudtam, hogy meg tudnám környékezni, de Őt nem akartam. Ő más volt, teljesen más.
-Min gondolkozol? - kérdezte pár perc múlva. - Biztos fáradt vagy - mondta, miközben végig simított az arcomon. - Egész nap dolgoztatok - mondta. Ennyi szeretet és törődést már nagyon régen nem kaptam, annyira aranyos volt és ő csak úgy csinálta. Nem azért mert akart tőlem valamit, nem, neki ez volt a természetes.
-Rajtad - mosolygok rá. - Nem vagyok fáradt - mondtam, miközben végig simítottam nedves haján.
-Rajtam? Hogyan vesd le rólam a ruhát vagy min? - kuncogott.
-Hát ez is egy jó ötlet - kuncogtam.
-Na, de komolyan - mosolygott rám, miközben kérdőn felvonta szemöldökét.
-Milyen színű eredetileg a hajad? - kérdeztem.
-Sötétbarna, komolyan ezen agyaltál? - mosolygott rám felvont szemöldökkel.
-Mióta? - kérdeztem, figyelem kívül hagyva kérdő tekintetét.
-Tizenhat éves korom óta - mosolygott rám. - Persze akkor még nem volt ilyen durván vörös - mosolyog. - Komolyan ezen gondolkodtál? - kérdezte kuncogva. - Jó, hagylak - mondta mosolyogva miközben visszatette a fejét a mellkasomra.

Anna szemszöge
-Zokniban alszol? - kérdezte meg hirtelen.
-Aham - mondtam zavartan. Basszus le kellett volna venni. - Fázik a lábam - mondtam miközben felemelkedtem, hogy lásan az arcát. - Ciki? - kérdeztem zavartan.
-Nem inkább aranyos - mosolygott rám. Tekintettem ajkai és szeme között cikázott, majd arra gondolva mit veszthetünk ajkaira hajoltam és lágyan megcsókoltam. Percekig csak ízleltük egymás ajkait, teljesen más csók volt, mint a múltkori bulin. Mosolyogva szakadtam el ajkaitól, melyeknek fantasztikus ízük volt. Éreztem rajta egy kicsit a cigit, de egyáltalán nem taszított, így volt kerek és egész.
Nem tudtam kinyögni semmit, csak mosolyogva figyeltem kék szemeit.
-Annyira édes a csókod - mondta, miközben hátra döntött az ágyon és fölém gördült.
-Te sem csókolsz rosszul - mosolyogtam rá vadítóan.
-Nem rossz? - nézett rám felvont szemöldökkel, majd ajkaimra hajolt újra. Pár múlva felemelkedett és kérdőn nézett a szemembe.
-Sokkal jobb - mosolyogtam rá, mire nevetni kezdett. Majd visszadőlt a helyére.
-Megbolondítasz - kuncogott. Majd elnyomott egy ásítást.
-Aludjunk - mondtam neki.
-Még egy jó éjt puszit sem kapok? - kérdezte pimasz mosollyal az arcán.
-Na jó, de csak mert ma jó kedvemben vagyok - mosolyogtam, majd ajkaira hajolva megcsókoltam ismét.
-Jó éjt Kellan Maci -suttogtam, miközben mellkasára hajtottam a fejem.
-Neked is vöröském - suttogta.
Pár perccel később az ajkaimon ajka izével elnyomott az álom.

A történethez csatolt képek: ITT
A történet facebookon: ITT
Az íróról: ITT